5 valódi ok, ami csökkentheti a nemi vágyat

Sokan azért fordulnak intim-terapeutához, mert azt gondolják, ha rendbe hozzák az szexuális életüket, attól rendbe jön a kapcsolatuk is. Első elmondásra pedig a szexszel sincs semmi baj, mindig csak a másik fél libidójával.
És meg is érkeztünk – a helyzet az, hogy két ember a legtöbb esetben eltérő mértékben (rendszerességgel, intenzitással, stb) kívánja az intimitást. Ezzel nincs semmi baj, ez még nem szexuális diszfunkció – vagy ha azzá válik, nem biztos, orvosi eset.
Mielőtt okolni kezdenénk egymást a csökkenő nemi vágy miatt, amely tönkreteheti a kapcsolatunkat, vegyük figyelembe, hogy mindkettőnknél előfordulhatnak olyan okok, amelyek a másik vágyának csökkenését eredményezheti. Vagyis simán lehet, hogy nem a vágy csökkenése teszi tönkre a kapcsolatot, hanem a kapcsolatban jelentkező problémák rombolják az intimitást kettőnk között.
1. Visszatérő kapcsolati konfliktusok
A legtöbb ember nem keresi az intimitást, amikor haragszik, sértett, vagy szorong. Ezekben a helyzetekben ugyanis nem vagyunk valami nagyvonalúak, rugalmasak és gyengédek. Amikor a kapcsolatban visszatérő, alacsony szintű konfliktusok vannak, azok nem segítenek jó érzéseket felhalmozni a partner irányában. A veszekedések hatása hetekkel azután is fennállhat, hogy a veszekedést kiváltó ügyeket már el is felejtették. Az egymás iránti vágy így nem sok esélyt kap a sértődésekből való felépülésre. De tényleg: ki a fene érezne vágyat a haragosa iránt?
2. Elégtelen tisztálkodás
A legtöbben szeretünk megfelelni másoknak, és a legtöbben elvárjuk azt is, hogy mások akarjanak megfelelni nekünk. Ennek része lehet olyasmi is, mint a “személyes tisztaság” eltérő szokásai. Ide tartoznak a lehellet, fogak, haj, bőr, körmök állapota, illata és kinézete. Egyeseknek magasabban vannak az elvárásai, mint másoknak. Van, aki inem érzi a saját testszagát, másvalaki érzékenyebb és “igényesebb” magával szemben is.
Ha a partnered higiéniája lelomboz, nem segít az sem, ha “kíméletességből” hallgatsz erről. Akkor vagy a legkíméletesebb, ha tapintatosan tudatod vele, mit kellene tennie, hogy még vonzóbb legyen a számodra. Ha a partner bőrének, hajának illata, állaga vagy tisztasága megnehezíti, hogy vágyat érezz iránta, az a legkevesebb, hogy ezt normális hangnemben a tudtára adod. Megérdemli, hogy együtt segítsetek a problémán, így van esély helyreállítani a vágyaitokat.
3. A fogantatás kérdése
Nemi vágyunk evidensen a közösülésre irányul, s ezzel jellemzően megjelenik a gondolatainkban a fogantatás kérdése is. Ezzel kapcsolatban négyféle álláspontunk van általában.

  1. Törekvés a fogamzásgátlásra (a leggyakoribb).
  2. Fogamzás érdekében erőltetett együttlét.
  3. Indifferens álláspont (mindegy: nem várt de elfogadott gyerek).
  4. Ne is gondoljunk rá (pl. ittasan, vagy a felelősség egyéb kizárásával).

A 3. és 4. pont nem ugyanaz! Az előzőben tényleg elfogadjuk bármely következményt, míg az utóbbi esetben elmenekülünk a döntéstől vagy felelőtlenül kezeljük a következményeket. Sokan nem élnek fogamzásgátlással, noha kerülni igyekeznek a gyermekáldást (ki érti ezt?). A partnerek a legtöbbször a fenti négy álláspont közül eltérően közelítenek a kérdéshez. Akár megbeszélik ezt, akár nem, a gondolataikban mindenképpen felmerül az első pillanatban, amikor intim helyzetbe kerülnek. Talán el is hangzik a “használjunk óvszert” kérdés/kérés, de még ha nem is, a gondolatkísérlet máris megtorpanást, esetleg teljes lelombozódást hoz. Vagyis minden esetben magában hordozza az együttlét kerülését vagy erőltetését.
4. A visszatérő követelések
Az együtt élés során az emberek megtanulják a társuk ízlését az étel-ital, mozi, öltözködés és egyéb fontos dolgok kérdéseiben. Ami ellen az ízlésünk tiltakozik, azt akkor sem fogjuk megenni, megnézni, felvenni, ha a másik minden alkalommal azt rendeli, arra visz el, azzal lep meg minket. És a társuk előbb-utóbb megtanulja a leckét, egy idő után ugyanis nem gyakorol nyomást a vacsora, TV-nézés és készülődés közben ízlés dolgában.
De ha intim helyzetbe kerül, a legtöbb ember nem tanul. A szeretkezés hevében minduntalan előkerülnek olyan vágyaink, amiről józan fejjel tudjuk, hogy a másik nem fog belemenni. De az is lehet, hogy csak túlzottan a “mit hova ne” módszerrel irányítjuk a másikat, vagy “elfelejtettem” jelszóval csúszunk bele kellemetlen helyzetekbe.
Minél többször ér véget az együttlét valami olyasmi miatt, amit a másik  – köszöni, de – nem kért, annál nagyobb az esélye, hogy a “múltkori” emlék, vagy a “megint az lesz” érzése már jó előre elveszi a kedvét mindkettőnknek.
5. A spontaneitás, vagyis az előre látás hiánya
“Az előjáték nem az, hogy megkérdezed, ébren vagyok-e…” – mondja a régi vicc.

A legtöbb felnőtt, ha nem készül a szexre, akkor nem is lép intim helyzetbe. Mégis, a legtöbben azt tartják, hogy az intimitásnak “természetesen és spontán” kell jönnie. Ilyenkor én azt kérdezem, vajon mikor csináltál utoljára bármit “spontán”? Merthogy manapság a felnőttek ritkán tesznek bármi olyat, amit nem terveztek el jó előre. De tényleg: ha nem mész spontán bulizni, nem nyírod le spontán a füvet, és nem számítasz arra, hogy a legmenőbb étteremben spontán lesz neked egy asztal, akkor miért gondolod, hogy az intim örömöknek “csak úgy” jönnie “kell”?
Ha akkor közelítesz a kedvesedhez, amikor ő éppen fáradt, vagy a vacsora íze még a szájában van, vagy másnap korán kell kelnie, esetleg a beteg gyerek miatt aggódik, akkor minden esélyed megvan egy erőteljes elutasításra. De erre még azt is megkaphatod, hogy nem figyelsz rá eléggé, amit azzal is igazolsz, ha mindig váratlanul akarsz tőle valamit, anélkül, hogy előre szólnál.
Aki folyton ilyen “spontán” helyzetekbe keveri magát, annak nem kell csodálkozni, ha egy idő után már meg sem kérdezi, vagy (a másik fél részéről) inkább jó előre nemet mond. És lehet okolni egymás nemi vágyának csökkenését, pedig ez csak egy jelzés arra, hogy mit művelünk egymással a spontaneitás és természetesség jegyében.
Forrás: https://www.psychologytoday.com/blog/sexual-intelligence/201706/6-legitimate-reasons-partner-may-have-low-desire-sex
Marty Klein Ph.D. cikke nyomán