A KAPU bennünk van

Kapu-drogok. Kábszer, alkohol, nikotin, koffein… baromság.

Az egyetlen kapu a TRAUMA. Amihez vezethetnek borzalmak és személyes tragédiák, de néha nem is kell molesztálás vagy elhanyagolás… a jó szándék is éppen elég…

A drogok, az agresszív viselkedés, a hiperszexualitás és az önpusztítás nem az oka, hanem a TÜNETE valami sokkal nagyobb problémának. Az igazi ok legtöbbször a gyerekkorba nyúlik vissza, ami titkokkal, szégyennel és tiltásokkal… csupa jó szándékkal van kikövezve.

Annyira meg akarjuk óvni a gyerekeinket a függőségeinktől, hogy inkább magunk neveljük őket szégyenre, agresszióra, feltételes szeretetre, a szexualitásuk elfojtására és a másoknak (jobb híján a szülőnek) való megfelelésre, engedélykérésre, “mértékletességre”… Hányszor mondjuk nekik, hogy “szégyelld magad!” “védekezz!” “te üss először!” “nem érdemled meg” “ki engedte meg?” “hagyd abba!”… vagy csak mutatjuk a saját példánkat, éljük a titkos, védekező életünket a szégyellnivaló testünkben, plasztikai sebésszel vagdostatjuk magunkat, festjük és fényezzük magunkat, és állandóan engedélyt kérünk a trendi figuráktól, a kinevezett “másoktól”…

A fájdalmainkból való gyógyulás útja, ha felfedjük az okokat és átérezzük mindazt a szeretetet, sebezhetőséget, természetességet, egyediséget, amit gyerekkorunk óta nem mertünk ÉREZNI.

Mégis a legjobb módszer a megelőzés. Ha a traumáink továbbadása helyett inkább őszinteségre, nyitottságra, érzékenységre és feltétel nélküli szeretetre tanítjuk a gyerekeinket.

A KAPU bennünk van, mi emeltük. És rajtunk múlik, hogy bezár vagy szélesre tárjuk.

Akarsz végre érezni?

Ölelés: Lívia♥