Pajzsot le!
Sok nőnek, akik hozzám fordulnak, valamilyen trauma, szégyen, vagy fájdalom következményeként, vagy egyszerűen gondolati csapdák miatt csökkent az intimitás iránti vágyuk. Egy szóval: védekeznek. Pajzsot emelnek maguk köré, hogy biztonságban érezzék magukat ezektől.
Ugyanakkor minden nő szeretne vágyat, izgalmat, kielégülést átélni, egyfajta nyitottságra vágynak partnerük irányában. Ez viszont nem megy páncélban.
Hamarosan részleteiben is körüljárom ezt a dilemmát, és persze mutatom az utat a megoldás felé. A testünkről azonban akkor tudjuk lefejteni a páncélt, ha azt az agyunk is engedélyezi.
Sisakrostélyt fel!
A mai nőideál a kemény húsról, feszes hasról, fizikai és lelki erőről szól. Nem is csoda ez egy olyan világban, ahol a nők állandó harcban állnak. De mindez nem segíti az érzékiség megélését, és nem túl csábító a szerető érintés számára sem.
Nehéz fegyverzet (páncél, sisak és pajzs) az, amit a harcosok viselnek minden támadás elhárítására. Ugyanígy nevezzük a test fizikai reakcióját a traumára. De nem is kell trauma ahhoz, hogy a férfias viselkedésmintákra épülő társadalomban, talán éppen a feminizmus jegyében a nők nehéz fegyverzetet öltsenek.
A test védekező harcállásba vonul, krónikus fájdalom vagy feszültség keletkezhet a medencefenékben, amely tompítja vagy teljesen elnyomja az érzékelést. Az állandó feszültség valódi letapadásokat és hegesedéseket is okozhat, amely hozzájárul a lelki blokkok fizikai megtestesüléséhez. Ebben a feszültségben rendkívül nehéz szeretettel kapcsolódni a saját testünkhöz, vagy nyitottan fogadni partnerünket intim helyzetben. Az intimitás elutasítása, vagy a vágy visszatartása a kapcsolatokban tudatos hárításhoz is vezethet.
Ha a dolgok mélyére nézünk, ha elfogadjuk, hogy a védekezés kizárja az érzékiséget, talán hajlandóak leszünk fegyvertelenül fogadni azt, amire vágyunk.
Lefegyverezés
Az intim terápiában, a „testmunka” (bodywork) során, olyan technikákkal dolgozom, amit a tanulmányaim során „genitális feltérképezésnek” és „medencefenéki felszabadító munkának” neveztünk. Ennek az „intim wellness kezelésnek” a legtöbbször egyáltalán nincs köze az izgatáshoz vagy a kielégüléshez. A cél az, hogy azonosítsuk a medence környékén tárolt tudatos vagy tudattalan feszültséget és testérzeteket. Az érintés mellett szóban is segítek a vendég szomatikus (testben tárolt) és tudatos feszültségeinek és testérzeteinek felfedezésében. Közben azt is megtanuljuk, hogyan lehet ezeket kiszabadítani és letenni, mint egy páncélzatot.
Ennek az összetett folyamatnak az összefoglaló neve a genitális lefegyverezés (genital de-armoring). Talán van, aki jobban szereti az „erotikus integráció” elnevezést, ami harmóniát sugall a védekezés és az érzékiség között, de nekem meggyőződésem, hogy a teljes lefegyverezés, a szüntelen védekezés felszámolása nyitja meg az utat az érzékiség előtt, amit nem szükséges semmilyen védekezéssel terhelni.
Az intim terápián minden alkalommal légzőgyakorlatok (breath work) és lassú érintés segít elérni egy mélyebb szintű érzékelést, amelyben a tudattalan és tudat alatti blokkok idegi újraprogramozása elkezdődhet. Ez a leghatékonyabb módszerem a traumák feloldására, de trauma nélkül, a mindennapok során lerakódott feszültségek és az eltúlzott védekező mechanizmusok felszabadítására is alkalmas. Így hozzájárul a belső kisugárzásunk felderítéséhez, éppen úgy, mint bármilyen más wellness tevékenység.
Biztonság és felszabadultság – ezekről az élményekről számolnak be mindazok, akikkel eddig együtt dolgoztam. Ezért látom megalapozottnak azt az állítást, hogy a biztonságért nem kell mindig védekezni, és a felszabadulás sem állandó harc eredménye. Ellenkezőleg: a fegyverletétel nem csak nagy súlytól szabadít fel, de látni engedi az eddig páncél mögé rejtett, érzéki és befogadó, valós énedet.
Ha nem szeretnél továbbra is páncélban ölelkezni, hadd segítsek levenni.
Szeretettel ölel: Lívia <3