A lélegzetre általában úgy gondolunk, mint egy automatikus, önkéntelen folyamatra, mint amelyet az agyunk akaratunktól függetlenül szabályoz egyéb életfunkcióinkkal, például a szívverésünkkel együtt.  A meglepő, ám most már tudományosan is igazolt tény, hogy az ember képes a tudatos légzésre, és ezzel hatni képes saját vegetatív idegrendszerére is.
Röviden, a lélegzet tudatos változtatásai – például az eltérő ritmus és intenzitás, a kiemelt figyelem a lélegzetre – kimutathatóan működésbe hozzák az agy eddig tudatosan elérhetetlennek hitt területeit.
Az ember képessége agytevékenységének befolyásolására teljesen egyedi: pl. az érzelmi önkontroll, az akaratlagos ébren maradás kimerültség esetén, vagy bizonyos gondolatok elfojtása. Ezek a képességek nem általánosak az állatvilágban. Ugyanígy van ez a lélegzettel: az állatok nem változtatják a lélegzésüket tudatosan; csak válaszként a fizikai állapotukra, futás, pihenés, stb. hatására. A tudósok számára érdekes kérdések ebben a tekintetben: miért képes az ember akarattal változtatni a légzését, hogyan férünk hozzá akaratlagosan agyunk olyan részeihez, amelyek normálisan nem tartoznak a tudatos kontroll területeihez, van-e valami előnyünk azáltal, hogy hozzáférünk ezekhez az egyébként elérhetetlen területekhez. Tekintve, hogy számos terápia – a tudatos viselkedési terápia, a traumaoldás és számos spirituális gyakorlat – használja a tudatos légzést, fókuszál a szabályozott légzésre, figyeli a belégzést és kilégzést, vajon van-e ezeknek tudományosan is igazolható hatása a viselkedésre?
Egy friss tanulmány választ ad ezekre a kérdésekre, bemutatva, hogy csupán lélegzetünk irányítása hozzáférést és szinkronitást biztosít az agy különböző területei között. Ennek mélyebb megértése a nagyobb tudatosság, a koncentráció, a nyugalom és az érzelmi kontroll felé vezet.
A Dr. Jose Herrero posztdoktori kutató és Dr. Ashesh Mehta, a Long Island-i NorthShore Egyetemi Kórház elismert idegsebésze által vezetett kutatás kezdetben a nyugalmi állapotban lévő paciensek légzését figyelte meg. Aztán a résztvevők egy egyszerű feladatot kaptak, hogy ebből az állapotból kimozduljanak: egy gombot kellett megnyomni, ha köröket láttak felvillanni egy képernyőn. Így vizsgálták meg, hogy mi történik, ha az egyén, természetes módon, nem figyel a lélegzetére. Ezután megkérték a pacienseket, hogy szaporábban lélegezzenek és számolják is a lélegzetvételeiket. Amikor tudatosan emelték a lélegzet ritmusát, az agyuk működése is megváltozott. Lényegében a légzés manipulálása aktiválta az agy különböző területeit, köztük azokat is, amelyek az automatikus, önkéntelen légzésért felelősek.
Ezek a megállapítások tudományos alapot szolgáltatnak annak az évezredes tanácsadói gyakorlatnak, mely szerint a tudatos légzés, illetve a légzőgyakorlatok oldják a stresszt és segítik a koncentrációt. Számos szakterületen alkalmazható ez az eljárás, ahol az emberek rendkívüli figyelmére és agilitására van szükség. A sportolók például régóta tudják, hogy a légzésük szabályozásával növelhetik a teljesítményüket, csak eddig erre nem volt tudományos magyarázat.
Azon túl, hogy sikerült bizonyítani az ember képességét idegrendszerének tudatos befolyásolására, a tanulmány elsőként hasznosított egy különleges idegi kutatási módszert: az éber és tudatos személyek agyműködésébe történő közvetlen betekintést. A hagyományos emberi neurológiai kutatások valamilyen képalkotó eljárást használnak (pl. fMRI vagy EEG) arra, hogy kimutassák az idegi aktivitást az agykoponyán belül. De az emberi agyba beültetett érzékelők használata meglehetősen ritkán alkalmazott módszer. A módszer, hogy ily módon is betekinthetünk az agyműködésbe, további lehetőségeket nyit a gondolkodás, a döntési folyamatok, vagy akár a képzelet és az álmok tanulmányozására.  A kutatásban részt vevő paciensek agyába elektródákat építettek az epilepszia kezelésére. Ezek a betegek gyógyszeresen nem kezelhető görcsrohamoktól szenvedtek, ezért mindenképpen sebészeti beavatkozásra volt szükségük a rohamok lefolyásának tanulmányozására a későbbi kezelés érdekében.
Mivel a megfigyelés csak a spontán rohamok idején lehetséges és ennek bekövetkeztére sokszor napokat, heteket kell várni, a betegek az elektródákkal az agyukban, kórházi megfigyelés alatt várakoztak, miközben lehetőség volt agytevékenységük folytonos monitorozására.
A kutatás megmutatta, hogy az orvosok „Sóhajtson!” kérése, vagy „Vegyél nagy levegőt!” jó tanács minden nagyobb feladat előtt – nem csak közhely. Mindazok a gyakorlatok, amelyek a légzés befolyásolásának képességére építenek, igazoltan javítják az agy különböző területeinek együttműködését, és elérhetővé tesznek olyan agyterületeket is, amelyek normális esetben még az ember tudata elől is el vannak zárva. További kutatások tárgya, hogy az agy egyre jobban ismert idegi tevékenysége hogyan hat a lelkünknek a tudomány által továbbra is rejtett összefüggéseire.
Forrás: https://quartzy.qz.com/1132986/neuroscientists-have-identified-how-exactly-a-deep-breath-changes-your-mind/
Moran Cerf cikke