1. Az érzékiség zarándokútja varázslathoz vezet. Olyan híd, amelyik összeköti a fizikai valódat az energiáiddal. Gyakran nem is tudjuk szavakba önteni a testi örömöknek, hiszen annyira személyesek. A megfelelő „varázsigék” hatására elkezdődik a látható és láthatatlan út. Ez nemcsak a fejedben játszódik le, hanem minden porcikádban érzed. Személyes élmény, amit csak te élhetsz át így. Mások segíthetnek, hogy elérd – de akkor is csak a tiéd. Nem kell mindenre magyarázat. Néha elég az érzékiség.
2. Ez a szerelem és a szeretet zarándokútja is egyben. Megtanulhatod a lehető legmélyebben kifejezni az érzéseidet az odaadás és az empátia segítségével, ráadásul társadat is erre ösztönzöd vele.
3. Az érzékiség zarándokútja ellentmond az eddig tanultaknak. Korábban azt mondták neked, hogy csak adj, mert az önfeláldozást és az önmegtagadást becsülik nagyra. Mi lenne, ha ezen mostantól változtatnál, és megtalálnád az élvezetet az odaadásban – ahelyett, hogy megtagadnád vele az önvalódat? Ráadásul kapni meg sem tanítottak. A módszer segít megtanulni az örömet az adásban és a kapásban is. Az érzékiség így erénnyé válik.
4. Az érzékiség zarándokútja meg fog változtatni. Újjászervezi és újjáépíti a lényedet. Ehhez nem szükségszerű, hogy pusztítson. Magad mögött kell hagynod azt, aki eddig voltál – azért, hogy azzá válj, akivé lenned kell.
5. Az érzékiség zarándokútja az életed történetének része lesz. Megváltó erő rejlik abban, hogy képes vagy tudatosan dönteni az érzékiségről ahelyett, hogy az érzékiségről szóló döntések és megtagadások következményeként látnád magadat. Mi lenne, ha kézbe vennéd az irányítást az érzékiséged fölött?
6. Ez egy olyan út, aminek a köveit csak te tudod magad előtt lerakni. Ha az indulás mellett döntesz, akkor készen állsz az akadályok leküzdésére. Elkötelezett vagy egy másfajta élet iránt, ahol már másképpen viszonyulsz a testedhez és a kapcsolataidhoz.
7. Az érzékiség zarándokútja egy álomutazás. Olyan, amilyenre vágysz. Örömet ad, a részeddé válhat. Mindig is ilyen örömteli életre vágytál. Lehet, hogy ez ellentmond annak a tervnek, amit a társadalom, a vallás, a házastárs, a szerető vagy a család sugall. Élhetsz olyan életet is, amilyet kaptál. Amilyenre megtanítottak. De nekivághatsz a zarándokútnak, hogy megtaláld azt, amiről álmodtál. A sors bőkezű. Dönthetsz úgy, hogy elindulsz az úton, vagy akár úgy is, hogy visszasüppedsz az ürességbe, és elfelejted az egészet. Legalábbis próbálod elfelejteni. Valószínű, hogy boldogtalanná és önsorsrontóvá válsz, ha nem az álmaid megvalósításának útján jársz. A zarándoklat sem könnyű – viszont a végén boldogság vár rád.
Most már valóban készen állsz – add hát a kezed, és induljunk el, mire vársz?
